Overcoming Multiple Sclerosis

Professor George Jelinek életmódprogramja dióhéjban, amit  2013 márciusa óta követek.

A könyv és a honlap sokkal részletesebb, mondhatni, ott a lényeg, ez itt inkább csak egy kis ízelítő.
Ha beszélsz angolul, mindenképp érdemes megismerkedned az ott található információkkal. Ha nem, akkor ha kedved van, vedd fel velünk a kapcsolatot, nagyon fogunk örülni!
Hamarosan jön az OMS-Magyarország honlap, sok-sok hasznos információval.
Addig pedig várunk a Facebook vagy e-mailt is írhatsz nekünk.

Ez az oldal még szerkesztés alatt áll, kérem türelmed a tökéletesítéshez. Addig is, várom kérdéseidet/ hozzáfűznivalóidat e-mailben vagy a Megjegyzés-rovatban.

Szeretettel,

Noémi

OMS- Overcoming Multiple Sclerosis, vagyis  Szklerózis multiplexes vagy? Vedd kézbe az életed!)

A program összefoglalója

 Étrend és kiegészítők

Növényi alapú teljesértékű táplálkozás, telített zsírsavak nélkül, amennyire megoldható.

-Omega-3 zsírsav táplálékkiegészítők: A program elején fogyasszunk napi 20 gramm (20ml vagy
20 kapszula) normál erősségű halolajat, valamint valamennyi lenmagolajat (ételhez, salátához adva). Fokozatosan, 9 hónap alatt térjünk át a lenmagolaj fogyasztására a halolaj helyett. Azokon a napokon, mikor fogyasztunk halat, hagyjuk ki a halolajat.  9 hónap eltelte után napi 20-40 ml lenmagolajat fogunk magunkhoz venni.
-B12 vitamin vagy B-vitamin komplex (opcionális, szükség esetén)
-D vitamin:
 * Napi 15 percet töltsünk a napon hetente 3-5 alkalommal, testünk minél nagyobb felületét kitéve a napnak.
 *Napi minimum  5 000IU D3 vitamin, a vér D-vitamin szintjéhez igazítva: a cél magas szint, vagyis 150-225nmol/L (ehhez lehet, hogy napi 10 000IU-ra lesz szükségünk )


Meditáció: napi 30 perc


Testedzés: heti 5-ször 20-30 perc, ha lehet, a szabadban


Gyógyszerek:

Orvosunkkal konzultáljunk és ha szükséges,  kezdjük el használni valamelyik immunmoduláns készítményt. Sokunk estében nincs szükség gyógyszeres kezelésre, a szer kiválasztását pedig gondosan mérlegelni kell a mellékhatásokat figyelembe véve.

Relapszus esetén szteroid

Progresszív  betegség esetén egy erősebb gyógyszert válasszunk.


Kerülendő ételek

- Hús, beleértve a feldolgozott húsokat, felvágottakat, kolbászokat, májkrémeket, stb.
-Tojássárgája
-Tejtermékek: kerüljük a tejet, tejszínt, vajat, sajtokat, jégkrémeket, stb. Az alacsony zsírtartalmú változatok sem megengedettek. ennek oka az, hogy friss kutatások szerint gyanítható, hogy a tejfehérje ugyanolyan problémás, mint a telített zsírok.
A szójából, rizsből vagy zabból készült italok jó helyettesítői a tehéntejnek.
-Kekszek, sütik, torták, hacsak nem zsírmentesek.
-Péksütemények

-Sütményporok
-Sós rágcsálnivalók, csipszek, krékerek, kukoricacsipsz, ropi
-Margarin, vaj, zsír, csokoládé, kókusz- és pálmaolaj

-A csokoládét illetően vannak viták, mivel tartalmaz jó antioxidánsokat. Viszont a legtöbb csoki tele van telített zsírokkal, ezért kerülendőek. A kakaó viszont egy természetes növényi termék, ami mindössze kevés telített zsírt tartalmaz, így pl. szójatejjel kakaóitalnak nyugodtan fogyasztható egyszer-egyszer.

-Bő olajban vagy zsiradékban sütött ételek. Süssünk egy pici olívaolajon. Fontos, hogy ne hevítsük fel az olajakat, ha lehet. Érdemes extra szűz olívaolajat használni, mivel ez a legstabilabb az olajok közül, és a legjobb, ha adunk hozzá egy pici vizet, hogy a hőmérsékletét alacsonyabban tartsuk.
Az olyan ételek, mint pl. a finomított napraforgóolajban kisütött rántott hús vagy a hasábburgonya károsak, mert az olaj kémiai struktúrája megváltozik, mikor ilyen módon felhevül, ráadásul gyakran többször is felhasználják, így bejósolhatatlan, milyen kémiai változásokon megy keresztül az olaj.


-A legtöbb gyorsétel, hamburger, stb.
-Egyéb zsírok és olajok



Az OMS-program

Elméletektől a javaslatokig

Sok elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy mi okozza a szklerózis multiplexet, mi súlyosbítja azt, és ezekből jónéhány ésszerűnek hangzik. Amikor kiértékeljük az SM-es embereknek előírt életmódváltoztatásokat, fonotos, hogy a kutatási eredményeket fontossági sorrendbe álíltsuk. A kutatás legmagasabb szintje a meta-analízis,vagyis a randomizált, kontrollált kutatások eredményeinek összesítése/egybevetése, hogy az orvosi beavatkozásokról kapjunk egy általánis képet. Tehát egy beavatkozás tesztelése, lehetőség szerint többször is, randomizált kontrollált vizsgálatokban (vagyis ahol az egyik csoport részesül a beavatkozásban, a másik nem, a csoportok közötti különbségeket pedig összevetjük) a legfontosabb kutatás, ami azután következik, hogy kifejlesztünk egy elméletet majd teszteljük azt kis, kontrollálaltlan vizsgálatokban, hogy megvizsgáljuk biztonságosságát.
A lektinek esetében például az elmélet szintjén vagyunk, vagyis a  folyamat legelején. A mechnizmus, ami által autoimmun betegséget idézhetnek elő illetve súlyosbíthatják azt, kézenfekvőnek tűnik: ezek a fehérjék nagyrészt érintetlenül átjutnak a bélfalon (??? intestinal barrier) és beindítanak egy immunreakciót, amelynek később, molekuláris mimikri által az lesz a következménye, hogy beindul egy autoimmun reakció. Azonban ez egyelőre csak elmélet. Vannak ezen kívül más hasonlóan vagy még imponálóbb teóriák is.
Angela Corthals elmélete a felborult zsírmetabolizmusról (http://www.overcomingmultiplesclerosis.org/News-And-
Events/Archive/Detail/New+theory%3A+MS+is+a+disease+of+fat+metabolism+like+heart+disease/) az egyik legújabb és legmeggyőzőbb elmélet, ami sokkal több mindennel összhangban van abból, amit ma tudunk az SM-ről, mint más elméletek.
Van még jónéhány más elmélet, mint pl. a Chlamydia-teória, amit a 2012-es Catalyst show- n adott elő  Dr Paul Thibault, azt felételezve/ javasolva (suggest), hogy hosszú antibiotikumkúrák felszámolhatják az SM-et.

Az egyik első lépés, amikor valaki előáll egy elmélettel annak vizsgálata, hogy epidemológiailag megvizsgáljuk, mennyire ésszerű a felvetés, vagyis  népességi adatok tanulmányozása segíti eldönteni, hogy egy elméletet érdemes-e intervenciós kutatásban vizsgálni.
Például, ha azt mondjuk, hogy a telített zsírok az egyik okai és súlyosbítói az SM-nek, akkor megvizsgálhatjuk az SM előfordulását a népességben, és megerősíthetjük, hogy valóban, a betegség jelentősen gyakrabban fordul elő ahol a legmagasabb a telítettzsírsav-fogyasztás és fordítva.
Ez az, amit Swank tett korai kutatásaiban.
Norvégiai munkáját követően, ahol azt találták, hogy az SM előfordulása 6-szor gyakoribb az ország beldő részein, ahol a tejtermék- és húsfogyasztés magasabb, mint a partvidéken, ahol a halfogyasztás volt magasabb, azt találta hogy azokban az országokban, ahol a legmagasabb a telítettzsírsav-fogyasztás, ott a leggyakoribb az SM előfordulása is.
Ezek után belekezdett egy intervenciós kutatásba. Ez a mérföldkőnek számító Swank-tanulmány, amelyben az intervenció egy nagyon alacson telítettzsírsav-tartalmú diéta volt. 34 évnyi aprólékos tanulmányozás után azt találta, hogy azok érték el a legjobb eredményt, akik a legkevesebb telített zsírt fogyasztották.
Ideális esetben, mára már jóhéhány randomizált klinikai vizsgálat kellene, hogy a rendelkezésünkre álljon, amelyek ezt alátámasztják, de több okból nem ez a helyzet.
Először is: mire ezt a tanulmányt publikálták a Lancet-ben 1990-ben, már elérkeztünk az SM-kezelés gyógyszeres korszakába, a kutatóknak pedig erős motivációjuk volt, hogy gyógyszereket kutassanak az SM kapcsán, mivel ezt a kutatást jelentősen támogatta a gyógyszeripar, ami milliárdokat nyerhetett ebből ( az SM-gyógyszer ipar éves bevétele több, mint 9 milliárd dollár jelenleg). Másodszor: az életmódváltást nehézkes randomizált, kontrollált módon vizsgálni.
A http://www.overcomingmultiplesclerosis.org/News-And-
Events/Our-News/Detail/Prof+Jelinek+publishes+new+paper+showing+the+difficulty+of+lifestyle-
related+research/ címen leírjuk, kutatócsoportunk milyen nehézségekkel találkozott, mikor ilyen jellegű kutatással próbálkozott.

Tehát sok elmélet létezik, és sok terápia is, amelyek ezeken az elméleteken alapulnak. Az www.overcomingmultiplesclerosis.org/ weboldal megpróbálja a lehető legobjektívebben bemutatni a jelentősebb elméleteket olyan módon, hogy mérlegeli a mellettük és ellenük tanúskodó bizonyítékokat.
A fenti weboldal és az OMS-könyv (valamint ez a blog is ezzel próbálkozik) egy "desztillált" útmutató azoknak az embereknek, akik szeretnék legyőzni a szklerózis multiplexet.  Emiatt is választottuk alcímnek: "Bizonyítékokon alapuló útmutató a gyógyuláshoz".
Gyakran előfordul, hogy egy elmélet ésszerűen hangzik, de ha intervenciós kutatás még nem bizonyította azt, általában nem ajánlunk ilyen beavatkozást. Időnként azonban kivételt teszünk. Ha azt találjuk, hogy valamit a laboratóriumi kutatások szilárdan alátámasztanak és epidemológiai adatok is megerősítik, főleg, ha ez egy olyan tényező, amely az SM-eseknek különös kockázatot jelent, akkor azt fogjuk ajánlani, hogy kerüljék el az emberek ezt a faktort, még akkor is, ha nincs még rá intervenciós bizonyíték.

Ez a helyzet a tehéntejjel (lásd:  http://www.overcomingmultiplesclerosis.org/About-MS/Causes-
of-MS/Cows-Milk-Connection/ ). Két  magas rangú nemzetközi kutatóintézet két különböző tanulmánya mutatott fel specifikus immunreaktivitást SM-es embereknél a tehéntejben található fehérjére. Epidemológiai vizsgálatok azt találták, hogy azokban a populációkban, ahol magas a tehéntejfogyasztás, az SM előfordulása is magas, és fordítva. Az SM előfordulásának gyakoriságát és a tehéntejfogyasztást mutató térképek gyakorlatilag megegyeznek. Ezen ok miatt azt javasoljuk, hogy az SM-es emberek kerüljék a tejtermékeket, mivel ezen termékek fogyasztásának potenciális kockázata többet nyom a latban, mint az, hogy nincs klinikai vizsgálat, amely alátámasztja a tehéntej ártalmasságát. Ezen felül, nem tartjuk valószínűnek, hogy lenne olyan kutatási szponzor, aki olyan nagyszabású kutatásokat támogatna, amely a tehéntej versus tehéntej-mentességet vizsgálná.

Felmerülhet a kérdés, miért nem adunk hasonló javaslatokat a glutént és a lektineket illetően, mint a tehéntej esetében. Habár ésszerűnek tűnnek az elméletek az SM ezen lehetséges okozóiról, ha első körben összevetjük ezen elméleteket az epidemológiai adatokkal, azt találjuk, hogy nincs olyan populációs adat, amely alátámasztaná ezeket az elméleteket. Tehát azokban a populációkban, ahol magas a teljes kiőrlésű gabonák, magvak és diófélék fogyasztása, az SM előfordulási aránya nem magasabb, mint azoknál a népeknél, ahol kevesebbet fogyasztanak ezekből. Valójában ennek pont az ellenkezője tűnik igaznak.
És mivel nincsen intervenciós kutatás sem, amely alátámasztaná ezeket a teóriákat, nehéz azt ajánlani, hogy az emberek kerüljék a fenti tápanyagokat, különösképpen, mivel elkerülésük igen megerőltető életmódváltás lenne, ha azt nézzük, milyen sok ételben megtalálhatóak.
Tehát míg idővel lesznek olyan elméletek az SM okait és előrehaladását illetően, amelyek igaznak és olyanok is, amelyek hamisnak bizonyulnak, a mai napig rendelkezésünkre álló bizonyítékok nem támasztják alá annak szükségességét, hogy elkerüljük a gabonát, magvakat és dióféléket. De véleményünk szerint alátámasztja annak szükségességét, hogy elkerüljük a telített zsírsavakat amennyire csak lehetséges és ne kockáztassunk azzal, hogy tejterméket fogyasztunk.

A végső teszt viszont, természetesen egy olyan, aminek egy résztvevője van (te) és nincs kontrollcsoport.
Az OMS ajánlások általánosaknak  és mindenkinek megfelelőnek szánjuk, a legjobb elérhető bizonyítékokra alapozva.
De vannak, akik esetében más tényezők is közrejátszanak, és ha az OMS-ajánlások szigorúan alkalmazva úgy tűnik, nem hatásosak, segíthet, ha más lehetséges okokat/tényezőket is keresünk, mint pl. a gluténérzékenység, esetleg szükség lehet gyógyszeres kezelésre is.
Bár azt reméljük, hogy a legtöbb SM-esnek javára fog szolgálni az OMS-program, az út a tiéd marad, és természetesen, miután megfelelően utánanéztél és átgondoltad, lehetséges, hogy más lehetőségeket (is) választani fogsz a gyógyulásod segítésére. Ezek közül sokat említünk is az OMS-fórumon.

A legtöbb olyan tényezőt, amelyek gyakran felmerülnek az SM előrehaladásának kapcsán komolyan górcső alá vettük, ajánlásaink pedig ezen komoly vizsgálatokon alapulnak. Viszont előfordulhat, hogy új bizonyíték kerül napvilágra, ez esetben pedig ennek megfelelően módosítjuk ajánlásainkat is.
1999-ben például javasoltuk a multivitamin táplálékkiegészítők szedését, ezen belül pl. az E-vitamin szedését. Mivel a legjelentősebb metaanalízisek többszörösen azt mutatták, hogy az ilyen jellegű táplálékkiegészítők károsak, mi is megváltoztattuk álláspontunkat ennek megfelelően, így ma már ezek kerülését javasoljuk. Azt is ajánlottuk 1999-ben, hogy az SM-esek ne várjanak intervenciós kutatások bizonyítékaira a napfény és a D-vitamin jótékony hatásait illetően, hisz mindezt már laboratóriumi, állatkísérletek és epidemológiai adatok is bizonyították. Úgy éreztük, hogy a várakozás kockázata túl magas, mindemellett megfelelően megvizsgáltuk a D-vitamin kiegészítők biztonságosságát. Sok SM-es megelőzött relapszusokat az évek folyamán, mielőtt a randomizált klinikai adatok megjelentek. Miközben még mindig vannak olyan naurológusok, akik nem javasolja a D-vitamint SM esetén, a legtöbb mainstream SM-centrumban ezt ma már alapvetőnek tekintik a kezelésben.
Azonban amennyiben a klinikai kutatások eredményei negatívak vagy semlegesek lettek volna, azonnal módosítottuk volna ajánlásainkat.

Nem teszünk úgy, mintha minden kérdésre tudnánk a választ, hiszen a rendelkezésre álló eredmények/bizonyítékok száma, az SM-ben, mint minden más betegség esetén egyre nő. Így működik a tudomány. Ajánlásainkat a legjobb elérhető bizonyítékokon/kutatási eredményeken alapozzuk, és ahogy egyre több az eredmény, ajánlásaink is változhatnak. Így előfordulhat, hogy valami abból, amit ma ajánlunk, megváltozhat a jövőben. A jelen pillanatban az OMS felépülés/felépítő programja képviseli azt, amit mi megbízható tervnek tekintünk az egészség elérésére az SM-es emberek számára.

 www.overcomingmultiplesclerosis.org